Kirakat
(Írta: Kyirumi Liti)
Az apró teremtés elkeseredve szorongatta fagyos ujjai közt
azt a pár wont, amit hosszú idő alatt sikerült összegyűjtenie. Alig várta a
karácsonyi forgatagot, a mindent elárasztó ünnepi illatot, az egész hangulatot,
ami mindig boldogságot csempészett apró szívébe. Tavaly már látta a boltot,
minek kirakata előtt álldogált sóvárgó tekintettel, de akkor sehogy sem
sikerült elég pénzt összeszednie a hőn áhított süteményre, így elhatározta idén
sikerrel jár. Ám apja a vásár napja előtt rátalált apró kis perselyére, hova
gondosan gyűjtögette wonjait és azt a keveset is elvette tőle, amit sikerült
megspórolnia. Nem volt ő mérges emiatt, apja kezes bárány volt, dolgozott, nem
ivott, szó sem volt semmi ilyesmiről, csak szegények voltak. Gyermeki fejében
még nem álltak össze az ok-okozati összefüggések, de tudta a hitel rossz dolog,
a kemény kétkezi munka pedig nem kifizetődő.
Szerinte valami nagyon nem volt rendben az élettel. Látta
apja tekintetében a bűntudatot, ahogy pénzét zsebre tette, mégsem sírt csak
csendes búskomorsággal fogadta a valóságot. Ha kellett neki, hát kellett.
Tekintete éhesen cikázott a kirakaton, hideg ujjai a pénzt
szorongatták, nem merte zsebre rakni, mert félt azt a pár kis érmét is
elhagyja, pedig azok semmire nem voltak elegek.
Bent egy vele egykorú fiú álldogált, az ő körmei nem
kéklettek a hidegtől, fogai nem koccantak egymásnak a csontjáig hatoló fagytól.
Nem. Ő mosolyogva szaladt egyik nyalánkságtól a másikig és néha anyja kezébe
csúsztatta sajátját, ahogy csillogó szemekkel került egyre több, és több
sütemény a tálcára.
A kinti fiú ismerte őt. Egy osztályba jártak, még jóban is
voltak csak más életet szánt nekik a sors. A magasabb alak gazdag volt, mindig
ezt mondták rá a többiek, sosem varrták neki össze a nadrágját, ha elszakadt
egy esés után, helyette újat kapott, mégsem érzett iránta ellenszenvet. Kedves
alak volt, aki igyekezett másokkal jól kijönni és békében meglenni, nem
éreztetni többségét. Ezért is voltak ők ketten jóban, amiért sokan nevettek
rajtuk.
A benti alak toporogva várta a süteményhegyet, hogy végre
becsomagolják és amint kezei közé foghatta, már futott is az ajtóhoz hátra sem
nézve. Az apró fiú a kirakat előtt összeszorította markát, könnyes szemekkel
tartotta azt a pár wont, és el akart tűnni a föld színéről szégyenében, ám
hiába nézett félre a másik észrevette.
- Szia! Nézd! - mutatta a nagy csomagot. - Van benne almás
süti, amit szeretsz, és olyan csokis tetejű is. Meg olyan gesztenyés, amit
annyira szeret anyukád, és az a fura nevű gyümölcsös is, amit apukád szeret.
Még olyan is van, amit az a konok bátyád akart a múltkor venni, emlékszel? Az a
szedres! - sorolta lelkesen.
- De jó - próbált lelkesedni a másik, de könnyei már egyre
inkább szabadulni vágytak. Tudta, hogy a magasabb nem akart ezzel rosszat, nem
lenézésből sorolta neki az édességek tengerét, de hiába igyekezett nem tudott
igazán örülni.
- Boldog Karácsonyt!
- Neked is... – próbált némi örömöt csempészni hangjába.
- Vedd el, mert lefagynak az ujjaim, anyunál maradt a
kesztyűm.
- Mi?
- Neked hoztam őket. Hogy boldog legyél. Az utolsó napon
mindenki mosolygott csak te nem. Nem akarom, hogy szomorú legyél. Igazságtalan
lett volna.
- Miért? - pislogott kábán, és remegő kezekkel vette el a
felé nyújtott hatalmas tálcát. - Én nem vettem neked semmit.
- Nem baj. Ezek csak sütik. Gyorsan elfogynak, de
ideiglenes köszönetnek megteszik. A legfontosabb dolgot már megkaptam tőled.
- Mit?
- A szeretetedet. Te vagy az egyetlen, aki önmagamért
szeret.
4 megjegyzés:
Szia!
Hát az legelső reakcióm az volt a legvégén, hogy felvonyitottam, hogy milyen aranyos, és elsírtam magam. Itt ülök öt perce, hogy összeszedjem magam, hogy tudjak írni neked valami épkézlábat, de még is kissé képtelen vagyok rá, te jó ég, ez hihetetlen cuki volt.
Egyébként is, annak ellenére, hogy sosem voltam egy gyerekcentrikus ember, ez a sztori már az elején nagyon megnyert magának, ahogy a szegénységet is próbálja megmutatni, bármennyire is karácsony van, és mindenki boldog és egész ünnep alatt folyamatosan bejglit eszik. Sajnos ez nincs mindenhol így. Az pedig végképp megnyert, hogy a kisfiú nem volt mérges az apukájára, hanem megértette, hogy neki nagyobb szüksége van rá.
A történet felépítése is kellemes volt a végén ez az amolyan csattanó is nagyon - nagyon igazi volt, hogy Ő az egyetlen, aki nem a pénzéért szereti, meg azért mert "menő" valószínűleg. Borzasztó kedves és aranyos, köszönöm az élményt! Hihetetlenül tetszett!
Egek, annyira megható lett! A szívemet facsargattad már az elején a leírással, annyira megsajnáltam szegény kis párát, utána pedig a gazdag kisfiú gesztusával - ami egy nagyon szép csavar volt - végem lett :$ Ilyen az igazi szeretet, ami nem az anyagi javakra épül :$ Köszönöm ezt a történetet!
~Kitty
Szia Nikol :)
Először is köszönöm, hogy írtál, és elnézést, hogy könnyeket csaltam a szemedbe, de örülök is, hogy sikerült meghatni téged. Mindig jó érzéssel tölt el, ha egy írásomnak sikerül érzelmeket kiváltania az olvasóból.
Amikor jelentkeztem erre az írós projektre, amúgy nem hittem volna, hogy meggyűlik vele a bajom, de végül örülök, hogy sikerült összehozni ezt a történetet. Bevallom én sem vagyok egy kifejezetten gyerek centrikus ember - nem szép dolog, de a gyerekek inkább irtóztatnak, semmint a cukiságukat venném észre >< - de valahogy ez jött.
Emellett próbáltam megragadni a karácsonynak azon részét, ami ebben a felpörgött világban egyre jobban háttérbe szorul és szerintem a gyerekekből már egyre fiatalabb korukban kiölik a tudatot, hogy ez a szeretet ünnepe, és az ajándék egy mellékes része.
Na de elnézést a mély eszmefuttatásért.
Örülök, hogy elnyerte a tetszésedet és mérhetetlenül hálás vagyok, hogy írtál nekem, köszönöm szépen, és így Karácsony vége felé ugyan, de Kellemes Ünnepeket kívánok :)
Liti ^^
Szia Kitti!
Köszönöm szépen, hogy írtál, és örülök, hogy elnyerte a tetszésedet, és a mondani valója is elért a szívedig. Igen én is valahogy ilyennek képzelem az igaz szeretetet, bár ma már olyan keveset látni belőle, sajnos, de ettől függetlenül biztos ott van mindenkiben.
Köszönöm, hogy írtál és így a karácsony vége felé is Kellemes Ünnepeket kívánok :))
Liti ^^
Megjegyzés küldése